Üzenet Gangaji-tól

Gangaji

The essential teaching of this lineage from Papaji and Ramana is of Silence.

Silence that is before any story, during any story, and after all stories are over.

That silent awareness is your nature. It is always present. It is always fulfilled in itself. It is by its nature awake, conscious and free.

As a human being you have the capacity to reflect on what is the source of your attention, what gives your attention its capacity to attend. 

That source is the limitless sky of spacious, silent awareness.

At any time in your life, you have full permission to simply be silent, to simply be still...to stop.

Jóga Fesztivál - Millenáris

2011. október 2.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk október 2.-án a "Jóga Fesztivál" nevű egész napos rendezvényre, amelyen a Kőrösi Csoma Jóga Egyesület változatos programokkal képviseli magát. 

STAND PROGRAM

9.00 Egyszerű praktikák a megtisztuláshoz
10.00 EZOTERIKUS HATHA JÓGA: az életerő fontossága
11.00 TANTRA FÉRFIAKNAK: a férfiasság titkai
12.00 EZOTERIKUS HATHA-JÓGA: az önbizalom kulcsa
13.00 ÁSZANÁK a párkapcsolatok harmonizálására
14.00 A belső alkímia gyakorlata
15.00 TANTRA NŐKNEK
16.00 Az ölelés művészete
17.00 Tantrikus alkímia
18.00 EZOTERIKUS HATHA JÓGA: A belső tűz felébresztésének fontossága 

ld. részletesebben: http://www.tantra-yoga.hu/hirek/olvas/id/138

Új tanfolyamok indulnak a Kőrösi Csoma Jógaegyesület szervezésében!

A kezdő jógatanfolyamok több városban indulnak október elején. A részletekről lásd a jógaiskola honlapját: http://www.tantra-yoga.hu/indulo-tanfolyamok

Gregorian Bivolaru:  Nem Apokalipszis!

- részlet -

Néhány bevezető elem

... A LEGFELSŐ, HATÉKONY MÓDSZER alapvetően a csendes ima egy felsőrendű formája. Alázattal és isteni reménységgel teli kérés, mely Istenbe vetett erős, mély és teljes hiten alapul. Ily módon belső univerzumunkban egy okkult rezonancia-folyamat lép fel Isten Rejtélyes Valóságával. Ez mindenekelőtt azzal jár, hogy szavakban kifejezhetetlen módon megértjük, hogy az Istennel való bensőséges kommunikáció lehetséges számunkra.

            Így feltárul előttünk, hogy lehetséges egy leírhatatlan rejtélyes közösségi állapotot megélnünk Istennel. Amint azt majd mindannyian megfigyelhetjük, ezt az imádságot bensőnkben valósítjuk meg, és egyre mélyebben, sőt nagyon intenzíven fogjuk megélni minden esetben, amikor együtt gyakoroljuk azokkal az emberi lényekkel, akik velünk egy időben szintén végzik ezt. Mindez lényünkben mély, gyakran misztikus, teljességet adó tapasztalatot fog kiváltani. Tehát, bár az imánk csendes és személyes lesz, mégis együttesen fog hatni. Amint lényünkben fellép és fennmarad az intenzív és mély közösség-állapot Istennel, elmondhatjuk, hogy az imádságunk folytonos. A szükséges grammnyi gyakorlat ezzel kapcsolatban végül segíteni fog annak felfedezésében, hogy a valódi imádság intenzív, mély, elsöprő közösségi állapot Isten rejtélyes valóságával, amelyet tiszta, rejtélyes és felemelő érzésként élünk meg. Amint azt a grammnyi gyakorlat által mindnyájan megfigyelhetjük majd, a LEGFELSŐ, HATÉKONY MÓDSZER segíteni fog felfedeznünk Isten tökéletes hűségét. Ez a LEGFELSŐ, HATÉKONY MÓDSZER egyben az aszkézis egy formája. Így ez a kiterjedt vezeklési folyamat lehetővé teszi, hogy Isten újra megbékéljen velünk, emberekkel. Azáltal, hogy egyre intenzívebben és mélyebben érzékeljük lényünkben Istennek ezeket a jellegeit, spontán módon fel fog lépni bennünk az őszinte és tiszta vágy, hogy nagy hálával megköszönjük neki mindazokat az ajándékokat, feltárulkozásokat és megéléseket, amelyeket nekünk ad.

            A LEGFELSŐ, HATÉKONY MÓDSZER megvalósítása által fel fogjuk fedezni, hogy az imádság nem pusztán olyan kérésekből áll, amikor magunknak kérünk, hanem, hogy ezt a csendes imát más emberekért is megvalósíthatjuk, akiknek szükségük van Isten segítségére....

Szattvikus táplálkozás

„…A hindu szentírások az ételek háromféle kategóriájáról beszélnek. Vannak a tudatlanság kötőerejében lévő (tamaszikus), a szenvedély kötőerejében lévő (radzsaszikus) és a jóság kötőerejében lévő (szattvikus) ételek.

A tudatlanság kötőerejében lévő ételt több mint három órával fogyasztás előtt készítették. Az ilyen étel ízetlen, romlásnak indult s bűzös. Ide tartoznak azok a ételek is, amelyek maradékokból és érinthetetlen dolgokból (például húsból) készültek. Ezek az ételek az embert tompává, álmossá és mohóvá teszik.

A szenvedély minőségében lévő étel túl keserű, túl savanyú, sós, erős vagy csípős, esetleg száraz és égető. A hús, a hagyma, az erőspaprika, a fokhagyma és a sok fűszerrel készült ételek mind ide tartoznak. Az ilyen táplálék szomorúságot, szenvedést és betegséget okoz.

A jóság kötőerejébe tartozó ételek, mint a gyümölcsök, a gabonafélék, a tejtermékek a magvak és a frissen elkészített zöldségek a fentiekkel ellentétben lédúsak, zsírosak, egészségesek, és örömet szereznek a szívnek. Az ilyen ételek fogyasztása növeli az ember élettartamát, megtisztítja létezését, s erővel, egészséggel, boldogsággal és elégedettséggel tölti el őt.”

Forrás: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/etel.html

A jógatáplálkozás
"Állandóan külső ingerek bombáznak minket, és ez meghatározza egész étrendünket. Az ételből, amit megeszünk, a levegőből, amelyet belélegzünk, azon dolgokból, amiket látunk, érzünk, hallunk és megérintünk, épül fel külső környezetünk, és ez nagy mértékben befolyásolja és formálja belső világunkat is. Az vagy, amit megeszel, a szó szoros értelmében, mivel testünk és elménk is a táplálékból épül fel. Ahhoz, hogy az élet célját elérjük, hogy a boldogságot és tökéletességet megleljük, békés, összpontosított elmére van szükségünk. Az elme feletti uralmat megszerezni rendkívül nehéz feladat, mivel valójában inkább a fizikai test uralja az elmét. Ezért tanácsos először fizikai testünket megedzeni és uralmat szerezni felette, s ezek után az elmét már könnyű lesz megzabolázni. Ebben a folyamatban az étrendnek nagyon fontos szerepe van."

Swami Vishnu-devananda

A "helyes" jógatáplálkozás hagyományosan lakto-vegetáriánus, mely gabonákból, hüvelyesekből, gyümölcsökből, zöldségekből, diófélékből és magvakból, valamint tejtermékekből áll.

Amellett, hogy egyszerű, természetes és tápláló, ez a fajta étrend azt is figyelembe veszi, hogy az egyes ételek milyen hatást gyakorolnak az elmére és a pránára, azaz energiáinkra. Számos érv szól amellett, hogy miért válasszuk a vegetáriánus étrendet: fizikai, spirituális, pszichológiai és makro-ökonómiai indokok egyaránt.

Bevezetés, kivonat a "Jóga Szakácskönyv: Vegetáriánus ételek a test és az elme építésére" c. könyvből.

A testi-lelki fejlődést elősegítő, azaz szattvikus (tiszta) ételek

"Azok az ételek, melyek gyarapítják az életet, a tisztaságot, egészséget, örömöt és a jó kedélyt, amelyek tartalmasak és ízletesek, táplálóak és kellemesek, azok kedvesek a szattvikus egyéneknek."

Bhagavad Gíta, XVII.8.

A tiszta (szattvikus) ételek növelik a vitalitást, energiát, életerőt, egészséget és örömet, jóízűek, táplálóak, és könnyen emészthetőek. Ezek az ételek tisztává, nyugodttá teszik az elmét és erősítik a kiegyensúlyozott, higgadt, békés tendenciákat bennünk. A tiszta ételek maximális energiát biztosítanak, növelik az erőt és a teherbíró képességet és segítenek úrrá lenni a fáradtságon még azoknak is, akik megfeszített munkát végeznek. Segítik a békés hozzáállást a dolgokhoz és előmozdítják a meditáció gyakorlását. A táplálékoknak olyan frissnek és természetesnek kellene lenniük, amennyire csak lehetséges. Lehetőleg bio-termesztésűek legyenek, műtrágya és más adalékanyagoktól mentesek, s ne génkezeltek. Elfogyasztani is olyan természetes formában kellene őket, amennyire csak lehetséges. Nyersen (amit lehet), esetleg párolva vagy rövid ideig főzve.

Gabonafélék

Mint pl. az árpa, búza, fényezetlen rizs, zab és köles. Győződj meg róla, hogy az étrended tartalmaz olyan feldolgozatlan ételeket, mint zabkása és teljes kiőrlésű kenyér. Ezek jót tesznek a fogaknak és az állkapocsnak, serkentik az emésztést és a kiválasztást. A gabonafélék tartalmazzák a szükséges szénhidrátokat, a test legfőbb energiaforrását, szintén tartalmazzák kb. felét azoknak az aminosavaknak, melyekből a fehérjék képződnek. Lúgosítanak és koleszterincsökkentő hatásuk is van (pl.zabkorpa).

Hüvelyesek, diófélék és magvak

Fontos fehérje tartalmú táplálékok. A fehérjék a szervezet építőkövei. Az egészséges vegetáriánus étrend nyitja az ételek megfelelő kombinációja oly módon, hogy tartalmazza mindazokat az aminosavakat, melyek a fehérjék előállításához szükségesek.

Gyümölcsök

Frissen és aszalva, valamint tiszta gyümölcslevek. A sokféle táplálék között a gyümölcsöknek kiemelkedő szerepük van a jógatáplálkozásban. A friss, lédús gyümölcsök gyógyító hatása bámulatos. Feltöltik a testet éltető ásványi anyagokkal, vitaminokkal és rostokkal, természetes szénhidrátforrások. A bennük található lúgos anyag tisztán tartja a vért.

Zöldségek

Igen fontos a szerepük, mivel egy sereg ásványi anyagot, vitamint és rostot tartalmaznak és lúgosítanak. Az étrendben legyenek magos zöldségek (uborka- és tökfélék), minden leveles zöldség, valamint gyökerek és gumós termésűek. Ezeket ha lehet nyersen együk, vagy olyan kevés ideig főzve, amennyire csak lehet. (Az egyéni különbségek figyelembe vételével.)

Gyógynövények

Ízesítésre és gyógyteákhoz.

Természetes édesítők

mint méz és melasz, juharszirup vagy almalé koncentrátum. Ezek sokkal egészségesebbek, mint a fehér cukor. A nyers nádcukor a jóga étrend hagyományos része Indiában, ahol ezt valóban közvetlenül a cukornádból nyerik, és nem megy át semmilyen feldolgozáson. A fehér cukrot, ha lehet, kerüljük.

Tejtermékek

mint tej, vaj, sajt és joghurt. Hagyományosan ezek is fontos részét képezik a jógatáplálkozásnak. A modern nagyüzemi állattenyésztésben nem természetes körülmények között tartják az állatokat és mindezen túl hormonokkal és antibiotikumokkal kezelik őket. Ha tejtermékeket fogyasztasz, tedd mértékkel. Hajlamosak megnövelni a légutak váladék termelődését, amely akadályozza a légzés természetes módját.

Forrás: http://www.sivananda.hu/

A yama-niyama elv

A yama (jáma) és a niyama (nijáma), az ember mindennapi életében követendő alapvető erkölcsi, morális irányelvek betartása. Viselkedésünk szabályozásával a lét magasabb szintjére kerülhetünk. Az elgondolás nem abból áll, hogy a szabályokat önmaguk kedvéért tartsuk be. A cél sokkal inkább az elme tökéletesítése. Ha ezt elérjük, a szabályok betartása már nem jelent problémát. Elménkben többé nem lesz arra irányuló vágy, hogy olyat tegyünk, amivel árthatunk magunknak vagy másoknak, mivel az elme eléri a tökéletes kiegyensúlyozottság állapotát.

A yama „irányítást”, a yama gyakorlása a külső világgal kapcsolatos cselekedetek irányítását jelenti. Shrii Shrii Anandamurti könyvében: A Guide to Human Conduct (Az élet etikája) világosan megmagyarázza a yama és a niyama különféle vonatkozásait, egyértelmű és egyben praktikus magyarázatot nyújtva a mai modern kor emberének. Itt most röviden áttekintjük a yama és niyama öt-öt alapelvét, bővebb magyarázatot az olvasó Az élet etikája című könyvben találhat.

A yama első elve az ahimsa (áhimszá). Az ahimsa azt jelenti, hogy ne ártsunk másoknak, sem gondolatban, sem szóban, sem cselekedeteinkkel. Legjobb tudásunk szerint sose okozzunk fájdalmat más élőlényeknek. Ezt az elvet sokszor teljes erőszakmentességként értelmezik, de ha alkalmazását túlzásba visszük, szinte lehetetlenné teszi gyakorlati létezésünket. Példának okáért minden lélegzetvétellel mikrobák ezreit lélegezzük be és öljük meg! E dilemma megoldására Anandamurti azt javasolja, hogy étrendünk összeállításához a lehető legalacsonyabb öntudattal rendelkező élőlényeket használjuk fel, és tartózkodjunk a magasabb fejlettségi fokú élet elpusztításától. Egy másik kapcsolódó probléma az önvédelem kérdése. Erre vonatkozóan Anandamurti azt mondja, hogy az agresszorok és az anti-szociális elemek elleni védekezés jogos. Ha mégis elkerülhetetlen, akkor erőszak alkalmazása esetén célunk az élet védelme kell, hogy legyen, nem pedig az, hogy fizikai fájdalmat okozzunk, vagy akadályozzuk mások lelki vagy spirituális fejlődését.

A yama második elve a satya (száttyá). A satya meghatározása: „az elme és a beszéd helyes, jóindulatú használata”. Ez azt jelenti, hogy mondjunk igazat, cselekedjünk egyenes és tisztességes módon, úgy, hogy az mindenkinek hasznára váljék. Abban az esetben, amikor a teljes igazság kimondása másokat sérthet, bánthat, a satya szerint inkább mondjuk azt, ami a mások jóléte, boldogulása szempontjából a legkedvezőbb, nem magukat a puszta tényeket. A satya szabályának betartása hatalmas szellemi erőt ad, és rendkívül fontos a spirituális fejlődés szempontjából.

A harmadik elv az asteya (ásztéjá). Az asteya jelentése: ne tulajdonítsuk el azt, ami máshoz tartozik. Ez vonatkozik a tárgyak fizikai eltulajdonítására, visszatartására, de jelenti a mentális, mindössze gondolatban eltervezett lopást is. Azok, akik lopni akarnak, és csak a lebukástól való félelem tartja vissza őket, mentálisan lopnak. Az asteya mind a fizikai, mind a mentális eltulajdonítástól való tartózkodást jelenti.

A negyedik elv a brahmacarya (bráhmácsárjá), amelynek jelentése: a Brahmához tartozónak (Legfelsô Kozmikus Tudat) maradni azáltal, hogy az összes létezőt a kozmikus tudat megnyilvánulásának tekintjük. Az elme mindig felveszi az általa elképzelt dolog alakját. Ha mindent csak anyagi valójában létező tárgynak tekintve gondolkodunk, elménk fokozatosan eldurvul. Ha azonban cselekedeteinknél figyelembe vesszük azt, hogy ezen a világon minden a kozmikus tudat transzformált alakban való megtestesülése, akkor elménk napi tevékenységünk során is a kozmikus tudattal egybeolvadt állapot felé fog haladni. Némely könyvben a brahmacaryát szexuális önmegtartóztatásként írják le. Ez a meghatározás nem helyes, a középkori szerzetesektől származik, akik ily módon próbáltak felsőbbrendűnek tűnni, mint az átlagos, családos emberek.

A yama ötödik elve az aparigraha (ápárigráhá), jelentése: ne gyűjtsünk fölösleges vagyont, ne merüljünk el az élet olyan kellemetességeiben, melyek fölöslegesek az élet megőrzése szempontjából. Ez azt jelenti, hogy egyszerűen, szolidan éljünk, s csak annyi vagyonunk legyen, amennyi éppen elégséges. E vagyon nagysága változó és nagymértékben függ személyiségünktől, valamint attól a kortól és földrajzi helytől, ahol élünk. Ez fontos elv mind egyéni, mind társadalmi szinten, mivel ha egy személy vagy egy ország a szükségesnél nagyobb vagyont halmoz fel, az más egyén vagy más nép nyomorát eredményezheti. Ezen elv követése a spirituális élet fontos része, mivel ha valaki állandóan a fizikai világ tárgyaival foglalkozik, akkor nem marad ideje a kozmikus tudatra gondolni.

Az astaunga jóga második nagyon fontos része, lépése a niyama (nijáma) elveinek követése. A niyama önszabályozást jelent. Önszabályozás, önkontrol nélkül lehetetlen a magasabb tudatállapot szintjére eljutni.

A niyama első elve a shaoca (száócsá). A shaoca az elme és a test tisztaságát jelenti. Ez magába foglalja az ember külső világának – a test, a ruházat és a környezet – valamint az elme belső világának tisztaságát is. A külső tisztaság a test és a környezet rendszeres tisztántartásával érhető el, míg az elme belső tisztasága az önszuggeszció révén. Azaz, a rossz gondolatokat jó gondolatokkal kell helyettesíteni. Például, ha valaki irigységet, mohóságot érez, el kell gondolkodnia ezen, és egy nagylelkű, bőkezűségről tanúbizonyságot tevő cselekedetet kell véghez vinnie.

A niyama második elve a santosa (szántósá). Ez a kellő szellemi könnyedség állapotának fenntartását jelenti. Amikor elménk valami után sóvárog, az nem a megfelelő könnyedség állapota. Mihelyt vágyunkat kielégítjük, a létrejövő megnyugvást, megkönnyebbülést szanszkrit nyelven tos'anak nevezik. Azok az emberek követik a santosat, akik könnyen jutnak ilyen állapotba, és meg is tudnak maradni benne. A santosa elérése a fentebb említett aparigraha (a fölös javak gyűjtésétől való tartózkodás) gyakorlatával áll szoros kapcsolatban.

A niyama harmadik elve a tapah (tápáh). Ez azt jelenti, hogy a személyes és kollektív fejlődés érdekében áldozatot hozunk, vállaljuk a nehézségeket, nélkülözést, viszontagságokat. Tapahnak azt a szolgálatot nevezzük, amelyért semmiféle ellenszolgáltatást nem kérünk és nem várunk el. Ezt a szolgálatot az igazán rászorulók számára végezzük. Fontos, hogy figyelmünket a nálunk alacsonyabb fokon állók, a gyengébb, szegényebb, kevésbé művelt embertársaink felé fordítsuk, nem pedig a nálunk erősebb, jobb módúak felé. Ha azért vállalunk nehézségeket, hogy egy gazdag embert tápláljunk, akkor az nem egy igazán hasznos szolgálat. A múltban néhány spirituális törekvő önmaga által állított megszorításokat és nehézségeket küzdött le (pl. tűzön járás), de az efféle gyakorlatok nem válnak sem a törekvő, sem a társadalom, sem a Legfelső Tudat javára, így nem segítik a spirituális fejlődést.

A negyedik elv a svadhyaya (szvádjájá), bármiféle spirituális téma tiszta megértését jelenti. Az embernek olvasnia kell más, spirituálisan fejlettebb emberek által írt híres könyveket és szentiratokat, és meg kell értenie, be kell fogadnia azok igazi értelmét. Ha valaki csupán olvassa, de nem érti meg a szövegek mögöttes értelmét, az nem svadhyaya. A svadhyaya azért fontos, mert általa az ember nagy gondolkodókkal kerülhet kapcsolatba, akik azután az egyént az önmegvalósítás útjának folytatására ösztönözhetik.

A niyama ötödik elve az Iishvara pranidhana (isvárá pranidána). Ez azt jelenti, hogy a kozmikus tudatot életünk céljának tekintjük, elfogadjuk, mint az egyetlen ideációt. Ez egy meditációs folyamat segítségével valósulhat meg, melyben a meditáló csak egy dologra, a kozmikus tudatra gondol. Mint korábban említettük, a tantra meditáció közben a tanítvány egy mantrát ismétel, amely a kozmikus tudattal való kapcsolatára emlékezteti ot. E meditációs folyamatnak van egy olyan része, amelyben elménket minden más tárgytól elvonva a kozmikus tudatra összpontosítjuk.

Forrás: http://www.anandamarga.hu/spiritualis1_3a.htm